Emlékszem, amikor gyerek voltam alig vártam, hogy anyukám megengedje, hogy játszak a cuccaival, és már másztam is bele nem csak a ruhatárába, de mindennemű sminkterméke és testápolási dolgai, kitűzői, fésűi, csatjai közé. Nagyon szerettem ezt az időszakot, mert már elég nagy voltam ahhoz, hogy emlékezzek minden pillanatára, de nem voltam túl nagy, hogy szégyelljem ezeket, és ezért ne játszak felhőtlenül és minden nemű gátlás nélkül. Szerintem nem nagyon van anyukámnak abból a korszakból olyan ruhája, ami legalább egyszer ne lett volna rajtam. Még a legjobb darabokat is odaadta nekem, mondjuk az is tény, hogy nagyon vigyáztam mindenre. Nem szakadt szét semmi, nem törtem össze egy parfümjét sem, rúzsát sem, a szemfestékek is mindig teljes épségben várták, hogy mikor kezdi őket használni a játékom után is.
Valószínűleg emiatt maradt meg bennem ez a fajta jó érzés az avon termékek iránt. Na nem mintha rossz termékek lennének, mert igen jó minőséget nyújtanak, könnyű a használatuk és igen tartósak, akár egész nem is elvan velük az ember, nagyobb simítgatások nélkül. És ami még fontosabb, nekem nagyon kímélik a bőröm. Nem tudom ki hogy van vele, de nekem például az összes rúzs teljesen kiszárítja a számat, de nem kicsit, ezek viszont teljesen jók, nincs semmilyen problémám a használat után.
És a legnagyobb öröm, hogy a lányom ugyanúgy, mint régen én, nagyon szereti használni ezeket a termékeket. Én sem tiltottam sosem a dolgaimmal való játékot neki, és nagyon szépen vigyázott is rájuk, illetve meg is tanulta szépen használni őket. Most már tizenhét éves, és bár nem a katalógust böngésszük, hanem a pipereshop oldalát, de az értékéből nem von le az érzésnek semmit. Most már az ő kedvence is ez az oldal, nem csak az enyém.