Az édesapám meglepetése

A mi családunk sosem volt egy szokványos család. Talán inkább azt tudnám mondani, hogy nagyon sokszor élen jártunk abban, hogy ne legyünk szokványosak. Például egy hatalmas több generációs házban laknak a szüleink, akikhez szinte minden hétvégén haza látogatunk, mind a három testvérem, és akinek már van persze a család is, és közösen töltjük a hétvégéket. Persze van hol, hiszen a birtok hatalmas, és hihetetlen szépen ki van alakítva a kert, amit külön büszkeségként mondhatom, hogy minden egyes szegletében az édesapám alakított ki és alakít a mai napig. Minden munkát ő csinál ami a kertet illeti. Hihetetlen számunkra, hogy mennyi ereje van, arról nem is beszélve, hogy sokszor kimegy reggel a házból és csak este tér vissza, és egész nap műveli a kertet. Hatalmas lelkesedéssel van a természet iránt, és bár azt gondoltam, hogy ez egy idő után alább fog hagyni, meglepően tapasztalom, hogy ahelyett, hogy csökkenne, mind inkább magasabb és magasabbra szárnyal a kedve. Mindig új dolgokat talál ki, és hihetetlen újításokat képes végig vinni akár egymaga, egyedül megoldva.

Persze azért már idősödik, és gyorsabban elfárad, szeretnénk is neki valahogyan segítséget nyújtani abban, hogy legyen valamiféle segítsége és a nehéz feladatokat ne csak önerőből kelljen megoldania. El is kezdtünk utánanézni, milyen eladó traktor lenne mondjuk megfelelő számára, és kisebb keresgélés után az Odisys csapatánál kötöttünk ki, akik hatalmas segítséget nyújtottak nekünk abban, hogy megtaláljuk azt a megfelelő nagyságú, teljesítményű és árú traktort, amelyik segítségére lesz édesapámnak a jövőben abban, hogy a kert ugyanilyen szép és rendezett tudjon  maradni, töredék idő, és ami még fontosabb, töredék energia ráfordításával. Biztos vagyok benne, hogy nagyon fog neki tetszeni ez a családi ajándék, amit a közelgő szülinapjára rendeltünk meg. Persze az is biztos, hogy nem igazán fogja érteni, miért vett neki a család egy ekkora ajándékot, de a lényeg, hogy segítségére legyen ebben a hatalmas munkában, ha már mi, a gyerekei nem igazán tudunk ebben segédkezni neki.

A lányom igénye

A gyerekek teljesen felfordítják az ember életét, még akkor is, ha azt gondolja, hogy fel van rá készülve. Én is mindig azt vártam, hogy egyre nagyobbak legyenek és egyre önállóbbak tudjanak lenni a mindennapok során, de rá kellett jönnöm, hogy sem a feladat sem pedig a felelősség nem lesz kevesebb az által, hogy nőnek, csak más feladatok és problémák fognak szembe jönni velünk. Jelenleg mi arra próbáljuk a tizenkét éves lányunkat megtanítani, hogy vigyáznia kell a dolgokra, az eszközeire, mert hát ha összetöri őket vagy kár keletkezik bennük nem leszünk mindig ott, hogy megoldjuk a problémát, neki kell majd egy idő után helyt állni és vállani a dolgokért a felelősséget.

Elég nehezen megy ez a feladat megmondom őszintén, de talán most, hogy az első hiba elérte, és betört a kijelzője a telefonján, és bizony neki kell kifizetnie a cseréjét és nem is oldjuk meg helyette a szervizt sem, csak elvisszük és elmegyünk vele, de neki kell mindent letárgyalni és neki kell mindent megbeszélni a szervízzel, talán már érzi a dolgok súlyát és azt, hogy ezek nem annyira könnyen feloldható szituációk és igen komoly anyagi vonzatuk is van sajnos.

Amikor most kijöttünk a szervízből mondta, hogy szeretne akkor nézni valamilyen védelmet a gépére, talán egy macbooktok kifejezetten alkalmas és jó lenne számára, de segítséget szeretne hozzá kérni, mert elfogyott a pénze a kijelző csere után. Persze én próbáltam teljesen átlagos arcot vágni ehhez, de megmondom őszintén, hogy nagyon örültem, hogy ha a saját kárán is, de érzi, hogy ezek a dolgok fontosak és nem véletlen mondjuk neki, hogy ezeket meg kell tanulnia és bizony oda is kell figyelnie rá folyamatosan. Azt hiszem elindult a felnőtté válás útján és remélem most már gördülékenyebben el fogja fogadni amit mondunk vagy tanácsolunk neki.

Egy kusza világ amiben már világosan látok

Az ember számtalan dologban analfabéta a műszaki eszközök világában, még akkor is, ha sok mindent tud, és erre leginkább akkor jön rá, ha el akar adni valamilyen készüléket a piacon magánemberként, vagy épp az ellenkezője, ha venni szeretne valamit és mondjuk egy eladóval beszélget. Számos meg egy olyan paramétere van egy készüléknek, amiről nem is tudjuk hogy létezik, mert laikus felhasználóként, nem pedig profiként nem igazán vagyunk ezekkel tisztában. És hát azt gondolom nem is kell, kivéve, ha használt terméket vásárolunk, vagy épp mi adunk be eladásra.

Az iphone adás vétel világa rendkívül érdekes és összevissza. Vannak olyan kereskedők, akikhez csak akkor adhatjuk be a régebbi készülékeinket, hogy ha az újakat is rajtuk keresztül vásároljuk és vannak persze olyanok is, akik bár beadhatjuk a készüléket, de annyira megbízhatatlanok és annyira rossz árakat mondanak, hogy sosem tennénk meg, ha csak nem vagyunk nagyon – nagyon megszorulva. Én legalábbis inkább tárolom a szekrényben a régi cuccaimat, aztán adom oda valakinek ha az ismerőseim közül valakinek el tudom ajándékozni, mint hogy egyszer is felkeressek egy ilyen boltot vagy kereskedőt, és biztosan nem vagyok ezzel egyedül.

Most azonban találtam egy teljesen más csapatot. Szakmailag tökéletesen felkészültek, minden kis részét ismerik az iphone készülékeknek és iphone adás vétel keretében igyekeznek boldog új gazdát találni a régebbi készülékeknek, amit ha kell akkor fel is újítanak, hiszen már majdnem tíz éve szervíz szolgáltatást nyújtanak a piacon, méghozzá nem is akármilyen szinten. Nagyon jó árakon dolgoznak és rendkívül megbízhatók. Mindennek tükrében csak ajánlani tudom őket mindenki számára. Biztosan nem fognak csalódni sem bennük sem pedig az általuk kínált készülékekben.

A tökéletes segítség

Nem olyan régen rátaláltam egy szerelemre az ásványvilág egy szegletében, ékszereket készítek ugyanis drótból és ásványokból. Persze csiszolom őket, és odafigyelek, hogy megfelelő ásványt a megfelelővel párosítsak össze, de alapjában egy hatalmas szerelem és hobbi kerekedett ki az egészből, amit imádok, mert kikapcsol és egyben fel is tölt. Nemsokkal később már azon kaptam magam, hogy nem csak saját részre készítek ilyen gyönyörű ékszereket, amiknek mellesleg a hatása is igen jótékony, de számos ember is szeretne ebből részesülni, elkezdtek nem csak a barátoktól és ismerősöktől, hanem azok ismerőseitől is megrendelések érkezni a különböző gyönyörűségekre.

Persze ez a projekt ahhoz még nem elég, hogy megéljek belőle, ezért a munka mellett tervezek egyelőre egy kis webshopot kialakítani, de arra pont megfelelő lesz, hogy legyen egy fórum, ahol ezeket a kis ékszereket tudják rendelni és megvásárolni az emberek. Ehhez azonban nem csak webes szolgáltatót kellett keresnem, hanem nagy szükségem van egy fotósra is. Mindkettőben nagy szerencsém volt, mert tökéletes ajánlást kaptam és így mindkét területre azt mondhatom, hogy a tökéletes szolgáltatókat sikerült kiválasztanom.

A fotókat például a https://szikyfoto.hu/ oldalon található fotók alapján döntöttem el, mert bár az ajánlás it tökéletes volt, a munkák magukért beszélnek. Azóta kaptam pár próbaképet, és biztos vagyok benne, hogy ezek a képek semmi kétséget nem hagynak majd abban az emberben aki az ékszereimet nézegeti, és próbálja eldönteni, hogy számára megfelelőek-e, szerelembe esett-e valamelyikkel. Gyönyörű színű és kontrasztú képeket kaptam, amik szinte életre kelnek, tehát a valóságot tükrözik, így mindig mindenki tudni fogja hogy mit kap majd kézhez, és sosem lesz abból probléma, hogy csalódás ér egy vevőt mert nem azt kapja amit a képen lát. Ez nekem nagyon fontos és nagyon örülök hogy megtaláltam hozzá Petit, aki elkészíti nekem ezeket a tökéletes képeket.

A barátnőm legnagyobb bakija

Az embernek az életét végig kísérik emberek. Nem sok, csak pár személy a családon kívül. Ezeket az embereket hívjuk talán igazi vagy örök barátoknak. Őket fel tudjuk hívni az éjszaka közepén, ha bajban vagyunk, vagy csak szomorúak, mert biztosak lehetünk benne, hogy segítő kezet fognak nyújtani és megnyugtatnak minket. Persze vannak olyan emberek, akiket barátként szeretünk, és egy ideig ugyanígy jelen vannak az életünkben, de egy idő után elkezdenek távolodni és kis idő múlva már teljesen más kapcsolat lesz közöttünk mint régen volt. Ha találkozunk az utcán vagy valahol, akkor szeretettel elbeszélgetünk egymással, de nem fogjuk olyan szinten tartani a kapcsolatot, mint az örök barátokkal.

Az én egyik ilyen barátnőm hihetetlen precíz, azt is mondhatnám, hogy rendmániás, egyszerűen a végtelenségig tudja zavarni, hogy ha összevissza vannak a dolgok egy szobában, és neki ott bármi olyan dolgot kell csinálnia, ahol gondolkodni kell. Ha mondjuk átjön borozni nem zavarja, hogy a gyerekek szanaszét hagytak mindent. Ezen kívül pedig rendkívüli módon vigyáz a dolgaira. A számítógépe, a telefonja, mind-mind hihetetlen becsben van tartva. Soha nem is került olyan szituációba, hogy bármilyen eszköze sérült volna. Nem is csoda mondjuk, mert egy kutató cégnél dolgozik, és a telefonján és gépén tárolt adatok és információk kifejezetten titkos adatnak számítanak és ezért szervizeltetni is csak olyan emberrel lehet a telefont például, aki nagyon megbízható, és cégen keresztül, hosszú időt felemésztve lehet megoldani a javításokat – hivatalosan, céges utasítás szerint.

Valamelyik nap azonban felhívott, hogy azonnal találkozni szeretne, mert kicsit bajba került, de nem szeretné telefonon megbeszélni, hanem találkozzunk a kedvenc kávézónkban. Elmondta, hogy teljesen összetörte a telefonja kijelzőjét, de most nem tehetei meg, hogy a cégen keresztül intézi a cserélést, mert szüksége van a telefonon lévő adatokra, és mondtam neki még régebben, hogy ismerek egy nagyon megbízható csapatot, akik egy xiaomi szervíz budapest területén, és bizony ő elvinné fű alatt oda a telefont, ha megbízhatók, hogy csinálják meg, úgy hogy a cég nem is tud róla. Persze hogy segítettem neki ebben, a telefonja nagyon gyorsan kész lett, az eredmény tökéletes lett, és a mai napig nem tudja senki rajtam kívül, hogy megkerülte a szabályokat, mert hát a szükség nagy úr, a legnagyobb bakikat pedig a legrosszabb időpontokban vagyunk képesek elkövetni.

A lányom kedvence

Emlékszem, amikor gyerek voltam alig vártam, hogy anyukám megengedje, hogy játszak a cuccaival, és már másztam is bele nem csak a ruhatárába, de mindennemű sminkterméke és testápolási dolgai, kitűzői, fésűi, csatjai közé. Nagyon szerettem ezt az időszakot, mert már elég nagy voltam ahhoz, hogy emlékezzek minden pillanatára, de nem voltam túl nagy, hogy szégyelljem ezeket, és ezért ne játszak felhőtlenül és minden nemű gátlás nélkül. Szerintem nem nagyon van anyukámnak abból a korszakból olyan ruhája, ami legalább egyszer ne lett volna rajtam. Még a legjobb darabokat is odaadta nekem, mondjuk az is tény, hogy nagyon vigyáztam mindenre. Nem szakadt szét semmi, nem törtem össze egy parfümjét sem, rúzsát sem, a szemfestékek is mindig teljes épségben várták, hogy mikor kezdi őket használni a játékom után is.

Valószínűleg emiatt maradt meg bennem ez a fajta jó érzés az avon termékek iránt. Na nem mintha rossz termékek lennének, mert igen jó minőséget nyújtanak, könnyű a használatuk és igen tartósak, akár egész nem is elvan velük az ember, nagyobb simítgatások nélkül. És ami még fontosabb, nekem nagyon kímélik a bőröm. Nem tudom ki hogy van vele, de nekem például az összes rúzs teljesen kiszárítja a számat, de nem kicsit, ezek viszont teljesen jók, nincs semmilyen problémám a használat után.

És a legnagyobb öröm, hogy a lányom ugyanúgy, mint régen én, nagyon szereti használni ezeket a termékeket. Én sem tiltottam sosem a dolgaimmal való játékot neki, és nagyon szépen vigyázott is rájuk, illetve meg is tanulta szépen használni őket. Most már tizenhét éves, és bár nem a katalógust böngésszük, hanem a pipereshop oldalát, de az értékéből nem von le az érzésnek semmit. Most már az ő kedvence is ez az oldal, nem csak az enyém.

A lányom és a balett tábor

A lányom már egészen pici kora óta érdeklődött a művészetek iránt. Mindenki csodálkozva nézte, mert nem igazán jellemző senkire sem a családból a komoly zene kedvelése, vagy éppen a klasszikus tánc szeretete. Ő már három éves korától fogva azt mondja mindenkinek, hogy balett-táncos lesz, és hát mit tud tenni ilyen helyzetben az ember, mint elviszi egy gyerek balett tanfolyamra. Én megmondom őszintén, azt gondoltam, hogy abszolút el fog menni tőle a kedve, és már azon gondolkodtam, hogy vajon mivel fogom a hazafelé úton vigasztalni, mit fogok neki mondani, hogy ne vesszen el már négy évesen közel mindentől a lelkesedése. Meglepetésemre azonban nagyon is megtetszett neki. Láttam az arcán, hogy kifejezetten élvezi az órát, és bizony hazafelé nem a lelkesedés megtartása volt a téma, hanem hogy hogyan fog ő ide járni.

Ma már kamaszként nézhetem, ahogy a lányom az iskola mellett gyönyörűen táncol, sokszor a hatalmasnak tűnő, csodákat rejtő színpadon. Nagyon szeret táncolni. És ennek örömére minden évben szervezünk is számukra egy tábort az egyesület munkáját segítve, ahol tovább fejlődhetnek, még jobban összekovácsolódhatnak és hihetetlen emlékeket és élményeket szerezhetnek.

Ennek a tábornak – ami most már negyedik éve kerül megrendezésre – úgy gondolta ebben az évben az egyesület, hogy hagyománya lesz, tehát innentől kezdve biztosan meg fogják rendezni minden évben, és ennek nyomán egy kis ajándékot, egy egyedi pólót is kapott minden gyerek, a szitanyomás segítségével mindenki a saját nevére szólóan, az egyesület logójával. A terv és a cél az, hogy minden évben legyen egy ilyen kis emlék a gyerekeknek, amit később, évek, évtizedek múltán majd kivéve a szekrényből visszarepüljenek a boldog és felhőtlen gyermekkori emlékek tengerébe, és szép emléket nyújtson mindenki számára a táborban eltöltött időkről. Nem volt könnyű közel száz darab egyedi, mégis egyforma szép és minőségi póló legyártására partnert találni, de a himezd.hu csapata mindenben segítségünkre volt, ezért őket is csak ajánlani tudjuk bármilyen hasonló együttműködéshez.

Családi kedvencünk

A mi családunk, mondhatom úgy is, hogy a férjem és én egyáltalán nem tartozunk azok közé az emberek közé, akiket könnyű lenne fotózni, vagy akik szeretnék, ha a kamerák elé kell állni, és ezt bátran ki merem jelenteni, mint ahogyan azt is, hogy ennek okán elég nehéz rólunk jó képet csinálni, mint ahogyan nincs könnyű dolga annak, aki ezzel megpróbálkozik. Én ezt tudom jól, és egészen addig nem is nagyon erőltettük még ezt a családi vonulatot sem, ameddig meg nem született két éve a kislányom. Onnan azonban már úgy gondoltuk, hogy legyen valami, még ha kicsit meg is kell erőszakolnunk magunkat, hogy oda álljunk a gép elé, de a lányunknak jól jön majd, hogy lássa, milyen volt gyereknek, hogyan nőtt fel, hogyan változott, és legfőképp hogy ne amatőr családi maszatok legyenek csak róla, hanem valóban profi, jól komponált és minőségi képek is.

Azt gondolom, hogy hatalmas szerencsénk van, mert pont Szalai Balázs lett a választás erre a feladatra, aki egészen meglepő módon, tökéletesen tud velünk bánni még a kamerák előtt is. Az első alkalommal, mikor a fél éves gyerekkel mentünk a nagy napon a kiválasztott helyszínre nagyon izgultunk, mondhatom azt, hogy semmi kedvünk sem volt menni, de Balázs személye feloldotta azt az egészet egy pillanat alatt, és még a képek is olyanok lettek, amiken magunk szerint sem nézünk ki annyira furcsán, mint ahogy szoktunk.

Azóta pedig rájöttünk, hogy van egy kakukktojás a családban, mert már a harmadik ilyen fotós nap telt el Balázzsal és a kislányommal, és úgy látszik, a gyerek egyenesen imádja, ha fényképezik. Illeg, billeg, teszi magát a gépnek, és hát igazán szép és jó képek is készülnek róla. Bár egyikünk sem szeretné, ha valamiféle modell pályára tévedne a kisasszony, de mindenesetre jó látni, hogy neki már nem lesz ezzel gondja, teljesen máshogy viszonyul önmagához és a képekhez is, mint mi. Lehet, hogy ezt is Balázs személyének köszönhetjük, aki annyira jól bánik a szavakkal és az emberekkel, hogy pillanatok alatt megszerettette vele ezt az egészet.

Legnagyobb álmom valóra vált

Amikor az ember saját vállalkozásba kezd, rengeteg kétséggel kell megküzdenie, nem beszélve a rosszalló tekintetekről, vagy a negatív véleményekről. Nem könnyű ezeken felülkerekedni, sőt, nagyon sokan már itt el is buknak ennek terhe alatt. Bele se kezdenek a saját vállalkozás kialakításába.

Én szerencsésnek mondhatom magam, mert mellettem álltak olyan emberek, akik a legeslegnehezebb pillanatokban is tartották bennem a lelket, akik soha egy másodpercre sem rezzentek meg, és mindig tudták, hogy ha én nem is hiszem el, de el fogom érni azt, amibe belekezdtem, egy jólmenő és sikeres vállalkozást, ahová jó betérni, ahol jó emberek vannak, ahol nem veszik el a korrektség szó értelme, ahol a minőség garantált.

Ékszereket készítek ugyanis, és mindig is az volt a vágyam, hogy teljesen harmonikus és jó hangulatú környezetben és feszültség nélkül tudjanak maguknak az emberek ékszereket választani, legyen szó bármilyen ajándékról, eljegyzési gyűrűről vagy épp bármilyen más ékszerről.

Ma már ott tartok, hogy az okozza, vagyis inkább úgy mondom, hogy okozta a legnagyobb nehézséget, hogy a készülő weboldalamhoz olyan képeket tudjak készíttetni az alkotásaimról, melyek valóban tökéletesen képviselik őket a világhálón. Én mindig is a minőség híve voltam, és azt gondoltam, hogy nem baj, ha valaminek megkérik az árát, vagy sokat kell rá esetleg várni, netalántán utazni kell érte, mindenképp a legjobbat szeretném adni a vevőimnek. Ez a fotókkal is így van, ezért az ékszerfotózás feladatát csak a fotodastudio.hu csapatára bíznám, akik nem csak hogy technikailag gyönyörű képeket készítenek minden egyes darabról, de valahogy egészen elképesztővé varázsolják a képeket. Én még sehol nem láttam ilyen gyönyörű ékszerfotókat, és biztos vagyok benne, hogy hosszú távon is csak az ő segítségüket fogom kérni, mert lélegzetelállítóan gyönyörűen dolgoznak, és még élvezet is velük a közös munka.

A kisfiam és az ovi

Az ember teljesen máshogy kezd élni amikor gyermeke születik és ezzel azt gondolom, hogy sok esetben nincs is semmi baj. Kialakul egy rendszer, és ma azt látom, hogy sok ember ezáltal nem hogy nagyobb nehézségekkel élne, hanem pont hogy nyugodtabbak lesznek a napjai. Kis túlzással azt is mondhatom, hogy sok ember életét menti meg a gyerek, hiszen elejét veszi így egy kiégésnek vagy menedzser betegségnek. Persze hatalmas felelősséggel és aggódással is jár egy kis ember életét menedzselni.

Az én kisfiam születése után is hatalmas nyugalom és kiegyensúlyozottság vett minket körbe. Nem volt semmi probléma az éjszakákkal sem. Tudtuk, hogy ha éhes kel, körülbelül ugyanabban az időben és ahogy haladtunk az időben, egyre kevesebbszer. A mai napig átalussza az éjszakát, és nincsen semmi gond a délutáni alvással sem. Annyira boldog voltam hogy megúsztuk a nagy hiszti korszakot is minden baj nélkül, majd jött az óvoda.

Na hát ami nyugalom áradt a gyerekemből otthon, oviba menet az annyira eltűnni látszott legalább. Nem akart ottmaradni, hisztizett, ordított. Megszakadt a szívem. Magával a hellyel semmi baja nem volt, de hát maradjunk mi is ott. Se én se az apja nem jártunk ezzel nagyobb sikerrel, ám végül erre is találtunk megoldást.

A gyerekem kedvenc mesefiguráját ugyanis a póló nyomtatás technikájával rávarázsoltuk egy sima fehér pólóra, és abban ment oviba, így nem volt egyedül, és amikor mentünk érte átvettük a pólóját, hiszen már nem kell rá vigyázni, megérkeztünk. Megértette, hogy amíg ez a póló van rajta, addig mi dolgozunk, majd mikor hozzuk a másikat, akkor megyünk haza. Azóta hihetetlen módon nem ordít. Játszik a gyerekekkel, ebédel, sőt, még alszik is rendesen minden nap. Hihetetlen hálásak vagyunk ennek az egyedi pólónak, amiből azóta már van négy, nehogy elszakadjon, koszos legyen vagy otthon maradjon, mert akkor biztosan vége a világnak. Azt gondolom ilyen pólót még húsz évesen is kap majd a karácsonyfa alá a kisfiam, had nevessen majd rajta jóízűt ő is.